A mai könyvtár elődje a teológiai fakultás könyvtáraként született meg. A 16. századra visszanyúló soproni evangélikus oktatás hagyományaira alapozva, a trianoni béke után, 1923 novemberében jött létre a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Sopronban működö Evangélikus Hittudományi Kara. A kar működését Sopronban a Líceum épületében kezdte, majd 1930-ban költözött át a Sándy Gyula műegyetemi tanár tervei alapján készült neoreneszánsz épületbe, „mint a teológiai tudományokat az evangélikus egyház szellemében művelő, a magyar lelkészképzés szolgálatában álló intézmény”.

Könyvtára a pécsi Egyetemi Könyvtár fennhatósága alatt működött, mint az Egyetemi Könyvtár Soproni Osztálya. Alapvető funkciója az volt, hogy mint modern szakkönyvtár szolgálja a hazai protestáns gondolkodás és evangélikus lelkészképzés ügyét. A Klebelsberg-féle művelődéspolitika eredményeként az új intézmény viszonylag nagyobb összeget fordíthatott könyvvásárlásra. Az éves állami támogatás lehetővé tette, hogy a karon egy jó színvonalú, modern szakkönyvtár alakuljon ki, körülbelül 15.000 kötettel.

A könyvtár állománya két alapvető részre oszlott: a kari könyvtárra és a szemináriumi szakkönyvtárakra Ilyenek voltak az ószövetségi írásmagyarázat és teológia; újszövetségi írásmagyarázat és teológia; egyetemes egyháztörténet; magyar protestáns egyháztörténet és egyházjog; rendszeres teológia; gyakorlati teológia; vallástörténet, vallásbölcselet és keresztény neveléstudomány; teológiai segédtudományok könyvtárai. Különös gondot fordítottak arra, hogy az állomány tükrözze a korszerű magyar és német teológiai tudomány eredményeit, ezen kívül igen gazdag volt a művelődéstörténeti anyaga.

A kari könyvtár közvetlenül a pécsi egyetemi könyvtár alá tartozott, míg a szemináriumi szakkönyvtárakat a professzorok irányították, gyarapították és működtették a hallgatók segítségével. Nemzetközi méretekkel mérve szerény, de jól válogatott könyvtár alakult így ki, ahol a meghatározó német teológia mellett az angolszász protestantizmus anyaga is helyet kapott. Értékes a magyar történelemre, különösen a protestantizmusra vonatkozó irodalom, a reformációhoz kapcsolódó anyag, a magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalásai, a különféle zsinatok határozatai, az énekeskönyvek hasonmás kiadásai és a hatkötetes „Magyar Luther”. Különös figyelmet érdemel három sorozat: a J. P. Migne szerkesztette első egyházatyák műveinek legteljesebb sorozata latinul és görögül; a Melanchthon és Kálvin életművét tartalmazó Corpus Reformatorum és Luther műveinek úgynevezett weimari nagykiadása. A gyarapodásról tanévenként értesítették az Egyetemi Könyvtárat.  1938-tól az új gyarapodást cédulán küldték Pécsre. A könyvtár adományozás útján is bővült, a jelentősebb adományozók: Payr Sándor, Schneller István, Poszvék Sándor, Schulek Tibor. A II. világháborúval a „soproni anyag” gyarapodása lényegében lezárult, ekkor a kari és tanszéki állomány mintegy 25.000 kötet volt.

Az 1950. évi 23. sz. törvényerejű rendelet leválasztotta a Hittudományi Kart a Pécsi Tudományegyetem szervezetéről, a lelkészképzés biztosítására Teológiai Akadémiát állított fel, ezért 1950-ben a fakultás az egyház tulajdonában lévő Üllői út 24. szám alatti épületbe költözött.

1974-ben az egyház önerőből, illetve állami és külföldi támogatásból lelkésznevelő és tudományos központot hozott létre a zuglói szeretetotthon átépítésével. Az Evangélikus Teológiai Akadémián új helyen megalakult az önálló könyvtár, egyelőre szűk térben, korlátozott nyitva tartással. A gyarapítás a szűkös anyagi lehetőségek ellenére folyt, az idegen nyelvű anyag főként ajándékként került be (Martin Luther Bund, Lutheránus Világszövetség), ezek zöme színvonalas, alapvető mű németül és angolul, de bekerült finn, svéd és szlovák anyag is. 

Az igazi változást az 1989-es év hozta a Teológia életébe: felépült az új Akadémia, régi épületébe a Teológus Otthon kapott helyet. A zuglói gyülekezet templomával így egy kis evangélikus központ alakult ki. 1991-ben sor került a „soproni anyag” átköltöztetésére az Üllői útról.

1994-ben a könyvtár tagja lett az Egyházi Könyvtárak Egyesülésének. 1997-ben különvált az Evangélikus Országos Könyvtártól és az Evangélikus Hittudományi Egyetem része lett, melyet 1998-ban akkreditáltak. 2001 óta az Evangélikus Hittudományi Egyetem Könyvtára nyilvános könyvtár. 2002 végére pályázatok segítségével a könyvtárban használatba került a Corvina integrált rendszer. A könyvtár állománya meghaladja a 60.000 kötetet, melynek modern része kölcsönözhető. A tudományos munkát két korszerűen felszerelt, igényes kialakítású olvasóterem segíti, ahol 90 hazai és 29 külföldi folyóirat olvasható.

A hagyományos cédulakatalóguson kívül 2003 óta a könyvtár katalógusa interneten is elérhető a http://corvina.lutheran.hu címen. A helyben hallgatható CD- és audiokazetta-állomány főként az egyházzenei kurzusok kötelező és ajánlott anyagát tartalmazza.