A Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtára, a város legrégibb nyilvános bibliotékája. Alapításáról pontos időpontot nem tudunk, de a meglévő források is azt igazolják, hogy kollégiumunk alapítási idejével, az 1564. esztendővel közel egy idős lehet. Őseink nagy kihívással néztek szembe, hogy az ország közepén - a törökök uralma alatt -, református „missziós” állomást hozzanak létre. Bizonyosan az sem lehet véletlen, hogy a kollégium jelmondatának a Crescit sur pondere palma, azaz Teher alatt nő a pálma választották. Már akkor sok nehézséggel kellett szembenézni az alapítóknak, hogy a kollégium zavartalanul működhessen. Természeti és elemi csapás pusztította a várost, és az egyházi épületeket sem kímélte. A könyvtári állomány kezdeti gyarapodásában diákok, professzorok, lelkészek, városi polgárok ajándékainak, hagyatékának mindvégig nagy szerepe volt. Megindult a külföldi (bécsi, páduai, leydeni, krakkói) egyetemeket látogató kecskeméti ifjak sora, akik a kollégium bibliotéka számára hozott könyvek nélkül soha nem tértek haza.

A műveltség elemei az egyházi iskola révén juthattak el Kecskemétre, melyben jelentős szerepe volt az iskolázást felkaroló, a nép kezébe könyvet adó, hitigazságokat anyanyelven s széles körben terjesztő reformáció. Iskolánk a 17-18. században szoros kapcsolatban állt a debreceni kollégiummal, annak része volt.

A könyvtár első hivatalos bejegyzése 1701-ből Rijsen Leonhard: Summa controversis theologicarum c. művében található. Alapítási okirat hiányában, az első hivatalos könyvtári bejegyzés alapján ezért ezt a dátumot, az 1701-et tekintjük könyvtárunk alapítási dátumának. A könyvtár tervszerű fejlesztését Varjas János, az első állandó rektor professzor indítja el, aki a diákoktól beszedett büntetéspénzt a könyvtár gyarapítására fordítja. Soha nem volt állandó mecénása a kollégiumnak, bár a könyvtárat anyagilag támogatta többek között a neves Teleki család is. 1809-ben kezdte meg professzori munkáját a könyvtár történetírója Nagy István. Kecskeméti itt tartózkodása idején folyamatos fejlődés következett be, nemcsak az iskola, hanem a könyvtár életében is. A régi könyvekből álló állomány ekkor kezdett el jelentős mértékben gyarapodni. Nagy fontosságú érdeme a rektorprofesszornak, hogy 1818-ban összeállította a könyvek katalógusát, ami azt jelentette, hogy a gyűjtemény ekkor 1341 darabból állt. Fáradozásának köszönhető, hogy a kecskeméti közgyűlés még 1828-ban határozatot hozott, hogy az iskolát főiskolai rangra emeljék. 1830-ban épült fel a ma is igen szép, klasszicista stílusban épült Ókollégium épülete.1831-ben beindult a teológiai és jogi képzés is.

A Presbitérium határozata alapján, 1907-ben megszületett a könyvtár nyilvánossá tételének gondolata. 1912-ben, amikor az Újkollégium felépült, költözhetett a könyvtár az állítható vaspolcokkal felszerelt, benne a kor követelményének megfelelő könyvtárhelyiségbe. Elődeink a könyvtár elhelyezkedését pontosan így képzelték el, ahogy most is fennáll, hármas felosztásban: olvasószoba, dolgozórész és raktárhelyiség. Mind a két világháború pusztításai erős nyomokat hagytak a könyvtáron és annak állományán. A Kecskeméti Református Kollégiumot, e nagy múlttal rendelkező intézményt, 1948-ban államosították. Gyűjteményünk ekkor szenvedte el a legnagyobb csapását azzal, hogy jelentős könyvanyagot „koboztak el” tőlünk. Azok a dokumentumok maradhattak csak meg, amelyekben az egyházközség pecsétje szerepelt, ez képezi mostani állományunk alapját.

A rendszerváltozást követően a református gyülekezet elöljárói az iskola azonnali újraindítása mellett döntöttek. A gimnázium újraindulásával 1991-ben alakult meg első tagkönyvtárunk, melynek gyűjteménye az egyházközségi könyvtárból vált ki. Napjainkban az egyházközségi könyvtárhoz két iskolai könyvtár (gimnáziumi és általános iskolai), valamint egy internátusi könyvtár tartozik.

Fenntartói határozat értelmében a tagkönyvtárak állományának nyilvántartásba vétele illetve számítógépes feldolgozása az egyházközségi könyvtárban történik.

Gyűjteményünk ősnyomtatvánnyal és unikummal sajnos nem dicsekedhet. Azonban számottevő a nemzeti kincsünket gazdagító értékes könyvet mondhatunk magunkénak. Ilyen a közel 200 kötetet magába foglaló RMK gyűjteményünk. Könyvtárunk legnagyobb kincse a Magyarországon megjelent első magyar nyelvű nyomtatvány, a teljesen ép Sylvester biblia. Erdősi Sylvester János 1541-ben Sárvár-Újszigeten kiadott Új Testamentum fordítása. Számos, a reformáció korának bibliafordítása szerepel gyűjteményünkben. Antikva könyveink közül kiemelendő, könyvtárunk legrégebbi kiadású műve, az 1503-ban a híres velencei Aldus nyomdában nyomtatott Euripides mű.