A Veszprémi Érseki Könyvtár 65.000 kötetes állománya magába foglalja a Püspöki Könyvtár, a Káptalani Könyvtár és a Papnevelő Intézet Könyvtára együttesen kezelt anyagát. Új nevét a Veszprémi Egyházmegye érsekségi rangra emelése –1993 – után nyerte el.

A veszprémi püspöki könyvtár alapítása Padányi Biró Márton veszprémi püspök nevéhez fűződik. Biró Márton 1745-től 1762-ig volt a nagy kiterjedésű veszprémi egyházmegyének főpásztora. Egyházmegyéjét Sümegről az általa építtetett püspöki rezidenciából kormányozta. – A korábbi – török idők alatti – püspökök könyvtárra nem gondolhattak. De általában Biró Márton idejében is hiányoztak a könyvtárak. Mária Terézia utasítja a főpapokat, hogy könyvtáruk legyen. Biró utasítás nélkül is az elsők között jár. Tollforgató és olvasó egyéniség. Püspöki kinevezéséig 9 munkája hagyja el a nyomdát, s ezt a számot püspöksége alatt még 20-szal gyarapította. Elhatározta, hogy sümegi palotájában könyvtárat hoz létre. Ebben a körültekintő munkában nagy segítségére volt bécsi megbízottja, Tessedik István nevű egyházi személy. Nagyon rövid idő alatt összeállt a 607 kötetből álló gyűjtemény és az 1751-es esztendő második fele a leltározás időszaka lett. A könyvek mindegyikében kézírással szerepel a posszesszori bejegyzés latinul: Ex libris Martini Biró de Padány episcopi Veszprimiensis, anno 1751. – Padányi Biró Márton veszprémi püspök könyveiből, 1751. – A könyvtárról leltárkönyv is készült, mely a műveket szakcsoportosításban közli.

A leltárban szereplő művek elhelyezése a püspöki rezidencia házi kápolnája melletti helyiségben történt. Biró a királynőnek 1756-ban többek között azt is írja, hogy asztalán takarékoskodott, csakhogy a püspöki könyvtár számára berendezésről gondoskodhasson. A következő évben boldogan sorolja fel a kancellárhoz intézett levelében alkotásait, köztük a sümegi könyvtárat, amelyet rendkívül elegáns stukkó, értékes festmények és berendezés ékesítenek.

A sümegi könyvtár Biró halála után hosszú ideig nélkülözte a gazda gondoskodását.

Utóda Koller Ignác (1762–1773), a veszprémi püspöki palota építtetője az északi emeleti szárnyon, a kápolna mellett művészi berakásos bútorzatú könyvtárszobát létesít, amelynek polcain sorakoznak az általa vásárolt könyvek. Halála után, 1773-ban a könyvek leltározását egykori szertartója Mayer György végezte. A leltár eltér Biró szakcsoportos leltárától. Nagyság szerinti csoportban közli a könyveket: ívrét, negyedrét, nyolcadrét, tizenhatodrét … A kötetek száma: 1671. Ex libris-e a címlap verzóján beragasztott címere, alatta szöveg: Ignatius Koller episcopus Veszprimiensis. – Koller Ignác veszprémi püspök.

Különösen nagy gondot fordított a könyvtár fejlesztésére Hornig Károly. 1888-ban foglalta el püspöki székét, 1912-ben bíborossá nevezte ki X. Pius pápa. – Első teendői közé tartozott, hogy a székfoglalás után hamarosan a sümegi könyvtár berendezését átadta az Iparművészeti Múzeumnak, hogy állagának épsége biztosítva legyen. A könyvek azonban Sümegről Veszprémbe kerültek. – Budapesti és bécsi könyvkereskedője állandóan tájékoztatta Hornig püspököt a könyvpiac újdonságairól. Különösen szem előtt tartotta az egyházmegye papjainak irodalmi és tudományos munkásságát és nagy gonddal gyűjtötte is a megjelent munkákat. Könyvtárával, könyveivel kapcsolatos minden munkát saját maga végezte. Könyvtárának állományát halála után vették leltárba, melynek eredménye 17346 kötet. Ez a nagy mennyiségű könyvanyag képezte/képezi a Püspöki/Érseki Könyvtár gerincét.

Veszprém két világháború közötti püspöke – Rott Nándor – oldotta meg Biró Márton, Koller Ignác és Hornig Károly könyvtárának együttes kezelését azzal, hogy Schwartz Róbert szertartóját könyvtárossá nevezte ki 1928-ban. Gondos felkészültség után testvérével hozzálátott a hatalmas anyag újra történő leltározásához, majd ezt követően a szerzői és a szakkatalógus szerkesztéséhez. A munka 1929 januárjában kezdődött és miután ez év októberében testvére Genfbe távozott, ő maga vette át a protocollum vezetését és folytatta a feldolgozást. Páratlan iramú munkával elérték, hogy az 1931-es esztendő végére minden mű nyilvántartott, feldolgozott állapotban a kutatók rendelkezésére állt. 21.500 kötetet jelentett ez. Schwartz Róbert 1942. július 31-én fejezi be 25.863 raktári számmal a leltárkönyv vezetését. Közben helyszűke miatt az egész anyagot – 1938-ban – a Körmendy-féle házba vitték, ahonnét 1948-ban ismét visszakerült a püspöki palotába.

A 20.000 kötetes káptalani könyvtár a Dravecz-ház – jelenleg VEAB-székház – földszintjén foglalt helyet. A háború utolsó évében a földszintet a katonaság konyhává alakította, s ezért a könyvtár fele a püspöki palotába került, míg másik felét a székesegyház északi oratóriuma alatti raktárhelyiségbe ömlesztették. A Papnevelő Intézetet 1952. február 27-én feloszlatták, s ennek gazdag állománya is – csaknem 20.000 kötet – a püspöki palota nagyebédlőjébe került. Ezek következtében a püspöki könyvtár mindkét könyvtárat gondjaiba vette és a könyvtárosi teendők végzésével 1953. március 20-án Neumayer Károlyt bízták meg, aki a Papnevelő Intézet feloszlatásáig, annak jog- és történelemtanára volt. Érdemben – a 12 éves szünet után – a katalogizálási munkákat 1954. június 23-án kezdte meg, és végezte 1967. február 27-én bekövetkezett haláláig nagy lelkiismeretességgel a könyvtárosi teendőket. Így a püspöki könyvtár, káptalani könyvtár és a Papnevelő Intézet együttesen kezelt állománya meghaladta a 60.000 kötetet.

1966. augusztus 13-án helyettes könyvtárosi és levéltárosi beosztásban új munkaerőt kapott a komoly munkát igénylő könyvtár és levéltár Dr. Kredics László személyében.

A munka első állomása volt, hogy a székesegyházban az ömlesztett káptalani anyagot a püspöki palotába szállították annak érdekében, hogy a védett anyag számbavétele mielőbb megvalósulhasson. S mivel a legtöbb ilyen jellegű anyag a szeminárium könyvtárában volt, indokolttá vált a teljes állomány áttekinthetővé tétele. E sok figyelmet igénylő munka után hozzáláttak a védett anyag feldolgozásához, melynek eredményeként az Országos Széchényi Könyvtárhoz 1971 tavaszán küldött beszámolóban a Püspöki Könyvtár 22 ősnyomtatványt, 344 XVI. századi művet, 122 RMK – Régi Magyar Könyvtár – sorozatba tartozó munkát, valamit 116 Hungarica jelzésű nyomtatványt őriz.

A könyvtár őrzi a bazilika értékes kottatárát, mely fontos 18-19. századi zenei dokumentumokkal rendelkezik. Állományát az Országos Széchényi Könyvtár a hetvenes években katalogizálta, mikrofilmre vette, s így tanulmányozás, kutatás céljára széles körben hozzáférhetővé vált.

Az állomány hagyatékokból, ajándékozás révén s a költségvetésben biztosított összegből eszközölt vásárlásokkal gyarapszik.