A Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola Könyvtára egyidős magával a főiskolával, mindkettő 1950-től működik. Létrehozásának gondolata Dr. Dudás Miklós megyéspüspök úr nevéhez fűződik. A püspök úr kezdeményezésére megvalósult könyvtár alapjait a lelkészek adományai és a külföldi ajándékok vetették meg, ami később papi hagyatékokkal gyarapodott. Ezek közül a legjelentősebb Dr. Timkó Imre megyéspüspök úr magánkönyvtára (kb. 6000 kötet), amely 1987-ben került a könyvtárba és az állomány modernizálódását is elősegítette.

Eleinte kezdetleges körülmények között, egyetlen szemináriumi helyiségben működött a könyvtár. Az állomány nagyságrendje és összetétele feltáratlan volt, a dokumentumokat rendszer nélkül halmozták fel. 1977-ben Dr. Timkó Imre püspök úr kezdeményezte az egyházmegyei központ újjáépítését, melynek eredményeként a püspökségi épület megújult és az új épületegyüttes nyugati szárnyában - a Bethlen Gábor utca, Bercsényi utca sarkán - kapott új helyet az 50.000 kötet befogadására alkalmas, kétszintes könyvtár. Hosszú éveken keresztül itt működött a gyűjtemény, amelyet elsősorban a teológiai hallgatók és a főiskolai tanárok használtak. Az évek során azonban egyre bővült az állomány, és így a meglévő hely kevésnek bizonyult.

Az újabb költözésre 2003-ig kellett várni. Ekkorra épült fel ugyanis a Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola új épülete (Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 13-19), amely helyett adott a ma is itt működő könyvtárnak. A korábbi szűkös állapotokat fölváltották az impozáns építmény remekbe szabott, tágas terei, modern felszerelései.

Az intézmény meg kíván felelni az információs társadalom kihívásainak, ezért folyamatosan bővül a technikai felszereltsége. Az olvasóteremben négy olyan számítógép található, amelyeken kizárólag a könyvtár elektronikus katalógusa érhető el, egy másik pedig a szövegszerkesztésben segíti a felhasználókat. Az olvasóteremben elhelyeztek 12 internetes kapcsolattal rendelkező gépet, melyeket a Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola nappali tagozatos hallgatói vehetnek igénybe. A teljes állományról a számítógépes nyilvántartás ad felvilágosítást, mely az internetről is elérhető. 2003 őszétől az SRLIB 3.1-es verzióval dolgozzák fel a dokumentumokat. 
A könyvtár egyházi szakkönyvtárként a teológiával, a katolikus egyházzal és a görög katolikussággal kapcsolatos szakirodalmat gyűjti, feltárja, és a kutatók, valamint az érdeklődők rendelkezésére bocsátja. Válogatva gyűjti (mellékgyűjtőkör) a pedagógiával, egyházi zenével, irodalommal, történelemmel kapcsolatos műveket. Az állománya jelenleg közel 50.000 kötet könyv. Az utóbbi időben az olasz nyelvű irodalom került be nagyobb arányban a könyvtárba. Ennek magyarázata az, hogy a főiskola a római Pápai Keleti Intézet affiliált intézményévé vált 1995-ben, 2006 nyarától pedig aggregált intézmény lett. Összesen 787 folyóiratcímet tartunk nyilván, köztük 142 kurrenst (68 magyar és 74 külföldi). 

Intézményünk három fontos különgyűjteménnyel is rendelkezik: a korábban már említett Timkó-hagyaték az egyik, a másik Katona Béla irodalomtörténész hagyatéka - és az abban lévő Krúdy-gyűjtemény -, valamint az 1850 előtt megjelent régi könyvek, kéziratok gyűjteménye, az antikva állomány. A neves irodalomtörténész több ezer könyve – mely értékes helytörténeti és világirodalmi kuriózumokat is tartalmaz – 2004 szeptemberében került a főiskolai könyvtár állományába. A Krúdy-gyűjtemény a Nyíregyházán született író, Krúdy Gyula szépirodalmi munkáit tartalmazza a teljesség igénye nélkül. Említésre méltó a könyvtár régi könyves – antikva – állománya is. Ennek többsége (55 %-ban) ószláv nyelvű; 35 %-a latin nyelvű, 10 %-a egyéb nyelvű. Ezek feldolgozását Dr. Ojtozi Eszter és Dr. M. Pandur Julianna a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem munkatársai kezdték el, de sajnos nem került sor a munka befejezésére. Az antikva-gyűjtemény néhány kuriózum darabja: az 1581-es kiadású Osztrogi Biblia, amiből csak néhány darab található Magyarországon és ebből 2 példányt a főiskola könyvtára őriz; különlegesség az 1481-ben nyomtatott ősnyomtatvány, amit Duns Scotus írt Quaestiones in quattuor libros Sententiarum címmel. Szintén egyedülálló dokumentum a Piricsei-kódex néven ismert manuscriptum (kézirat), amelynek keletkezését a kutatók a XVI. századra teszik.